Tényleg meditálsz vagy csak azt hiszed?

Mi is kell ahhoz, hogy valaki meditációs gyakorlatot végezzen?

A legelső az, hogy megtanuljunk koncentrálni. Ez az alap. Ennek hiányában nem lehetséges semmiféle meditáció. No meg még sok minden más sem. Ezek közül, hogy csak néhányat említsek. Nem lehet semmiféle rendes, eredményes munkát végezni. Aztán nem lehetséges tanulni. Nem lehet másra, másokra odafigyelni. Nem beszélve arról, hogy egy összerendezetlen, csapongó elmével végképp nem lehet mágikus cselekedeteket végrehajtani. Persze sokan nem is azért akarnak meditálni, hogy mágussá képezze magát, netán gyógyítóvá, de azért abban mindenképp biztos vagyok, mindenki szeretne egy tisztességes, uralható elmével rendelkezni. Már csak azért is, hogy Ő, azaz akinek az elméje van, tudja saját maga testét irányítani és ne a teste parancsait akarja végrehajtani. Tehát aki az elmével rendelkezik az nem az ember, hanem annak testének része. Aki a teste saját csapongó elméje kívánságait teljesíti, az nem mássá, mint egy robottá degradálja le az emberi létformát.

Vonulj vissza magadba, és figyelj! Ha még nem találod magad szépnek, tedd azt, amit egy szobrász cselekszik a megszépítendő szoborral: itt levág egy darabot, ott simít egyet, az egyik vonalat lágyabbá, a másikat nemesebbé teszi mindaddig, amíg nem mutatkozik szép ábrázat. Tégy te is így: nyesd le mindazt, ami túlzott, egyenesítsd ki azt, ami görbe, világítsd meg mindazt, amit árnyék takar, tégy mindent szépségtől ragyogóvá, és ne hagyd abba szobrod csiszolgatását mindaddig, amíg nem tündököl az isteni ragyogás tulajdonságával, amíg nem látod biztosan megalapozva a végleges jóságot a makulátlan szentélyben.” /Plotinus A Szépségről (fordította Stephen MacKenna)/

Ezeket mind képes leszel megcselekedni ha a koncentrációd sikeres és utána pedig megnyílik előtted a meditáció útja.

Ahhoz, hogy valaki tényleges emberi életet élhessen, elengedhetetlen az elme feletti uralom megszerzése. Ez viszont nem könnyű, de annál inkább kifizetődő. Ezt pedig nyugodtan lehet szó szerint érteni. Kifizetődő, mert gyorsan és pontosan tud dolgozni, tanulni. Az ilyen ember után pedig nem kell semmit újra csinálni.

Sajnálatos módon ma már a téves információk nyomán egyre többen arra gondolnak, hogy amikor elmélkednek valamin, netán relaxációs gyakorlatot végeznek, akkor azt gondolják, hogy ténylegesen azt is csinálják, amit az a szó, mármint a meditáció lefed.


Mi is a meditáció

A meditáció célja abban a törekvésben áll, hogy az ébredő tudatba, azaz az elme normál aktivitású állapotába bevigyen egy bizonyos ráébredést az éles tudatosságra, a törekvés ereje által létrehozzon egy csatornát, amelyen keresztül az isteni és szellemi princípium – a valóságos ember – az alacsonyabb személyiséget megvilágosítja. Az elme és érzékek kinyúlása egy eszményi felé, és a bebörtönzött alacsonyabb tudatosság ajtóinak megnyitása ennek az eszmének befolyására. A kiválasztott eszmény lehet elvont – lehet egy erény, mint a szimpátia vagy az igazságosság, lehet a Belső Fény gondolata, azé az Isteni Lényegé, amely az emberi természet legbensőbb valója: amely lehet csupán egy halvány és tompa érzékelése a bennünk lévő legmagasabb rendűnek, vagy az eszmény egy Mester, egy Isteni Tanító képében is jelentkezhet – valójában bárki személyében testet ölthet, akit tiszteletünkre és csodálatunkra méltónak tartunk. Következésképp a meditáció tárgya és módja az egyén temperamentuma és sugara szerint nagymértékben különbözhet. De minden esetben a lényeg a lélek felemelése isteni forrása felé, az egyéniesült én vágyakozása, hogy látszólagosan eggyé váljon az Egyetemes Énnel.

A meditáció első lépése mindig a koncentráció. Itt aztán elmondhatjuk, hogy ténylegesen semmit sem adnak ingyen. Ez az ingyen természetesen nem pénzt jelent. De nem ám, hanem annál sokkal lényegesebbet a szellemi erőfeszítést. Abban pedig mindenki legyen biztos, hogy ennek a szellemi erőfeszítésnek az eredményét senki soha nem lesz képes elvenni a gyakorlótól. Nem beszélve arról, hogy számára egy teljesen új világ nyílik meg.


Koncentráció

A meditációt gyakran három részre tagolják: koncentráció, meditáció és kontempláció. Persze ennél még tovább is lehet osztályozni, de itt egyrészt szükségtelen, másrészt a kezdő gyakorlónak észben kell tartania, hogy a meditáció egy életen át tartó tudomány, és nem várhatja el, hogy kezdeti erőfeszítései révén eljusson a tiszta kontempláció fokozatáig. A koncentráció abból áll, hogy az elmét egy gondolatra irányítjuk, és ott tartjuk. Patanjali, a klasszikus hindu Jóga Aforizmák szerzője úgy határozza meg a jógát, mint ,,a gondolkodási elv változtatásának megakadályozását”. Ez a meghatározás alkalmazható a koncentrációra, habár Patanjali ennél tovább megy, és belefoglalja az elme képalkotási képességének, valamint minden konkrét gondolat kifejezésének szüneteltetését is, így gyakorlatilag a puszta koncentráción túlhaladva egészen a kontemplációig jut.

A koncentrációra való képességhez az szükséges, hogy megszerezzük az elme feletti irányítást, és fokozatos gyakorlás során működési tartományát leszűkítsük, amíg egypontosítottá nem válik. Bármilyen eszme vagy tárgy tetszés szerint kiválasztható a koncentrációhoz. A kezdeti lépésnek annak kell lennie, hogy minden mást ki kell zárni az elméből, ki kell iktatni a tárgytól idegen gondolatáramlatot, amely mint a televízió villogó képhalmaza táncol az elme előtt. A legtöbb gyakorlat kezdetben az ismételt gondolat sorozatok kizárásra irányulnak, és az erre való törekvés már önmagában is kiváló gyakorlat. Van azonban a koncentráció elérésének egy másik, erőteljesebb módja, amely abban áll, hogy annyira érdekli a kiválasztott téma a gyakorlót, és oly mértékben mélyül el abban, hogy minden más gondolat ténylegesen kizáródik elméjéből. Ezt mindennapi életünkben folyamatosan tesszük öntudatlanul, a szokás erejével. Levélíráskor, elszámolások készítésekor, súlyos döntések meghozatala során, komoly problémákra gondolva ezek a dolgok úgy lefoglalják az elmét, hogy többé-kevésbé burkolt koncentrációs állapotot gerjesztenek.

A gyakorlónak ezt meg kell tanulnia akaratlagosan létrehozni és sikeresebben teheti, ha külső tárgyakra fordítja figyelmét a megfigyelés erejének és szokásának fejlesztésével. Vegyen a gyakorló bármilyen tárgyat – egy kulcstartót, egy telefont, egy falevelet, egy virágot – és figyelje meg megjelenésük és alkatuk részleteit, amelyek mellett rendszerint észrevétlenül megyünk el. Sajátosságait vegye egytől egyig számba, és a gyakorlatot magával ragadó érdeklődéssel tekinti majd. Ha a tárgy előállításának vagy kialakulásának folyamatát képes tanulmányozni, az érdeklődés még növekedhet. A természetben semmi sem teljesen unalmas vagy érdektelen, és ha valami úgy is tűnik nekünk, a hiba a mi érdektelenségünkben keresendő, ha megnyilvánulásuk szépségét és csodáját elmulasztjuk értékelni.

Segíti a koncentrációt, ha hangosan ismételjük az elménken átcikázó gondolatokat. Így: ez az autó kék, visszatükrözi az ablakon átszűrődő fényt felülete egyes részeiről, kb. 5 méter hosszú 6 hengeres, felülete mintázott, széles mintás, sűrűn rovátkázott, stb., tetszés szerint. Ily módon az érdeklődő megtanulja kizárni a tágabb világot és magát a választása szűkebb világában elhelyezni. Ha ezt sikerrel teszi, elér egy bizonyos koncentrációs fokozatot. Mivel nyilvánvaló, hogy még sok váltakozó gondolat halad át elméjén, habár valamennyi az autó témájában van. A hangos beszéd segít a gondolat áramlatát lelassítani, és megakadályozza elméje kószálását. Még tovább tudja szűkíteni fokozatos gyakorlás útján a gondolatkört, míg nem eléri az elmének a szó szoros értelmében vett egypontosítottságát.



Copyright © 2009 Ezoterikus Tanok Egyháza