Marton Veronika - A Pártus Birodalom vallása
Elhangzott a Magyarok Világszövetsége IX. kongresszusán, 2016. VIII. 19-én, Budapesten


A Kr.e. 247-től Kr. u. 228-ig fennálló Pártus Birodalom[3] teljes egészében uralta az Iráni felföldet. A 17-18 tartománya közül a hét északit a pártusok és a rokonfajú szkíták, a tíz délit inkább a perzsák lakták. Az ókor legnagyobb, a római hódításnak ellenálló, minden támadást kivédő, kiválóan megszervezett Birodalmáról a történelemkönyvek alig írnak, holott az érmeleleteik alapján mind a pártus nagykirályok nevét, mind az uralkodási idejét nyomon lehet követni. Ennek ellenére csak a birodalomalapító Arszakról, Crassus pusztulását eredményező Carrhae-i csatáról és a véres újperzsa hatalomátvételről szólnak. A perzsák kegyetlensége elől a szkítafajú lakosság a lakhelyéhez legközelebbi országba menekült: az Oxuson túlra a szkíta-szakákhoz, a hunokhoz. Gyarapították a Kárpát-medencébe tartó magyarokat (ők voltak a Palócföldet lakó matyók, barkók, tahók és a gányók elődei); sőt a korábbi ellenséghez, a Római Birodalomba is jutott belőlük.


A pártusok elhallgatásának egyik oka, hogy magát az Óperzsa (akhaimenida) Birodalom utódjának tartó Szászánida Birodalom történetírása nem jegyezte, mondván, ha nemzeti eposzuk, a Királyok Könyve (Sahname) nem ír róluk, akkor nem is léteztek. A másik ok, hogy a Kr. e. és a Kr. utáni időszámítás fordulóján 475 évig fennálló Pártus Birodalmat megelőzte az Óperzsa, követte a Szászánida, így a mindeniknél hatalmasabb, mindenikénél tovább uralkodó pártusok elsikkadtak.


Az Iráni felföldre bevándorolt szkíták és a környező területek népeinek a nomád életben gyökerező vallásáról az ókori források keveset írnak. Kr. e. 1200-1000-től az őslakosság és a szkíta betelepedettek szociális és gazdasági viszonyait a természeti adottságok formálták, és hozták létre a papok, a harcosok és a pásztor-parasztok hármas társadalmi rétegét....TOVÁBB




Copyright © 2009 Ezoterikus Tanok Egyháza